Dead Calm

Egy soha véget nem érő út, amin az esélytelenek nyugalmával haladunk.

I.

-Központ, itt a 22-es járőrkocsi. A cserbenhagyásos gázolás gyanúsítottjai egy fekete Dodge Charger-rel menekülnek észak-nyugat felé a 375-ösön. Most haladtunk át az 54-es úton.

-Vettem 22-es. Minden közelben lévő egység, erősítést.

***

-Woo-hoo!!

Az autó kereke már a tűréshatáron volt. Az aszfalt ízzott alatta. Elrobogtak egy benzinkút mellett, aztán az út dél-nyugat felé kanyarodott, és lassan emelkedett a hegyek oldalán.

-Ez hihetetlenül jó! -kiabálta a sofőr, fél kézzel kormányozva az autót. Szájában cigicsonk lógott, tenyerét a széllel szembe fordította és kidugta a fejét az ablakon. Nem bírt levegőt venni. A szemeit is becsukta, olyan erősen csapta az arcát a szél. A csikket hátrafricskázta, ami az első üldöző szélvédőjéről pattant el.

-Mégis mit vártál? - az anyósülésen ülő napszemüveges férfi kérdésében jókora gúny lapult meg. Feltekerte a hangerőt a rádión, letekerte az ablakát és hetykén kilógatta a karját a kocsiból. A másik kezével az ülés mellé nyúlt és egy térképet vett elő, amit teljesen kihajtott. Ránézett a sofőrre, elmosolyodott majd kidobta a papírt az ablakon ami a második rendőrautó szélvédőjén landolt. A rend éber őrei kacsáztak néhány másodpercig a járművükkel, de miután lerepült az ablakukról a térkép, újra teljes erővel a két fiatalember üldözésére koncentráltak.

***

-Planeport-i kapitányság, itt a 22-es járőr. A gyanúsítottak elhagyták a körzetünket.

-Az üldözést a Canutillo-i rendőrség folytatja... A Villa Milagro utcáról lövöldözést jelentettek. Járőrkocsikat a helyszínre.

A fekete Dodge után szirénázva száguldó három rendőrautó lassított. A két hátsó visszafordult, és már távolodtak, míg az első megállt, sofőrje kiszállt és kalapját a földhöz vágta. 

-Na, mi legyen? -kérdezte a másik higgadtan, csizmás lábát a kesztyűtartó tetején keresztbe téve. 

-Várunk... Vissza fognak fordulni, ahogy szembe találják magukat a a hegy túloldalán várakozó járőrökkel. 

***

 

A fekete Charger után porzott a sivatag homokja. A napszemüveges a sofőrre nézett:

-Szerintem lassíthatsz, a hegyek között nem fognak minket üldözni - a napszemüvegét a fejére tette és a hegyek mögül közeledő sötét felhőre nézett - úgy látom esni fog.

A kocsi hatalmasat fékezett. A hátulja riszálni kezdett, aztán egy határozott kormánymozdulattól kifarolt, és megállt az út mellet. A por a kocsi körül lebegett a levegőben, az ajtók pedig kinyíltak.

-Nézd ezt. -Gyorsan közeledett, de nem olyan volt mint egy vihar. Egy magányos fekete felhő, ami a nap elé úszott, és megállt. Semmi fény nem jött át rajta. Lassan süllyedni kezdett, egyre nagyobb fekete foltot hagyva a hegyes-völgyes tájon. Villámok cikáztak rajta, benne. -Ez a felhő eltévedt.